Szombaton mindig valami olyat kell főznöm, amit Bence is hajlandó megenni, így amikor nem palacsinta van, akkor általában tészta vagy ilyesmi. Az viszont nem elég Cucusnak és Balázsnak, illetve a tésztát nem tudják még normálisan megenni, úgyhogy olyan leves is kell előtte, amiben megáll a kanál.

Alig 2 évesekkel is kompatibilis Frankfurti leves

Ez az, amit nem Anyukámtól és nem is Anyósomtól tanultam, illetve az ő előadásukban nem is ettem. Főzött a Nagymamám egyszer, és a konyhás nénik is a menzán, aztán amikor nekem kellett már főzni saját magunkra, eszembe jutott. Kerestem egy receptet a neten, és azóta is úgy főzöm, az a tökéletes.

Kell hozzá: hagyma, fokhagyma, 2 répa, 2 krumpli, 1 kis kelkáposzta, 1 dl tejföl, liszt, olaj, 3 virsli.

1 kis fej hagymát felaprítok és megpirítom, majd reszelek hozzá 2 gerezd fokhagymát és azt is megpirítom. Hozzáteszem az egyenlő (nagyon) kis kockákra vágott krumplit, és a (nagyon) vékony szeletekre vágott répát. Anyukám azt gondolta, kényszeres vagyok ezzel a kiskockázós-dologgal, de így nem kell szétnyomkodni, egyből meg lehet etetni a delikvensekkel. Szóval átforgatom az olajban ezeket is, majd hozzáadok sót, 2 tk. majorannát, 1 liter vizet. A kelkáposzta leveleiből kivágom a vastag ereket, a leveleket felvágom kisebb csíkokra, leforrázom, majd beleteszem a levesbe. Amikor megfőtt, ami eddig benne van, rántást készítek. Ezt nem tudom, hogy kell, de amit szoktam csinálni, azzal jó a végeredmény, szóval: 4 ek. olajban megpirítok 1 nagy kanál lisztet, inkább világosabb szokott lenni, és híg. Ebbe belekeverem a tejfölt, és az egészet beleöntöm a levesbe. Hozzáadom a felkarikázott virslit és felforralom. Utólag megsózom annyira, hogy jó legyen.

Ami pedig ezután következett jelen hétvégén, azzal itt találkoztam először, Anyósom készítette nekünk vacsorára egyszer. A recept lényege, hogy jó sok száraz tésztát beáztatunk tojásos joghurtba órákra, majd sózzuk-borsozzuk és megsütjük. Időközben ez a táp ebéddé avanzsált, és került bele még egy kis ez-meg az. Én pedig kifejlesztettem a gyorsított változatot, amihez nem kell 1 liter joghurt legalább.

Sóstorta

Kell hozzá: 50 dkg tészta, 5 tojás, 2 dl joghurt, 2 dl tej, ömlesztett füstölt sajt, valamennyi kolbász, hagyma, tv-paprika.

Előfőztem a tésztát kb. 10 perc alatt, a tojásokat pedig összekevertem a joghurttal, a tejjel és sóval. A hagymát felaprítva megpároltam kevés paprikával együtt. A tésztát beleöntöttem egy tepsibe, összekevertem a hagymával, és a kis darabokra vágott kolbásszal. Az egészet leöntöttem a tojásos tejjel, és megsütöttem kb. fél óra alatt, 180 C-on. Mivel a kisebbik tepsimbe nem fért volna bele ez az egész, a nagyobbikban pont nem lepte el a tésztát aminek el kellett volna. De el szokta, úgy kellene csinálni. Ez az étel pedig találomra is mehet, bármit bele lehet tenni, több joghurttal még jobb, stb...

A legnagyobb poén az volt, hogy a kicsik is simán megették, ráadásul ez nagyon nagy adag, így estére is ilyet kaptak.

Még sosem készítettem aszalt szilvával töltött pulykamellet, de úgy egyeztünk meg itthon, hogy ez lesz a karácsonyi menü egyik alap darabja. Bújtam a netet, olvasgattam és elképzeltem a különböző recepteket, végül pedig elkészítettem a vacsorát.

A pulykamellet kisebb szeletekre vágtam, valamennyire kiklopfoltam, éppen csak megsóztam és egy egészen pici fehérborsot is tettem rá. Ezután mindegyikbe tettem egy szelet füstölt sajtot, aszalt szilvát és néhány tekercsbe kísérletképp aszalt barackot, majd a husikat szorosan feltekertem. És az egészet bacon-be göngyöltem. A kis tekercsek kivajazott sütőtálba kerültek és kb. 20 perc alatt szépen meg is sültek. Izgultam, vajon jó ötlet-e pont Szenteste kísérletezni, de nem bántuk meg, és ezért úgy gondoltam ennek a receptnek itt a helye a közös családi gyűjteményben.

Sajnos fotót nem csináltunk, mivel akkor még nem sejtettem, hogy ilyen nagyszerű ajándékot kapok majd Krisztától. A kép és az eredeti recept tehát innen való.

______ ______ ______

Azóta még egyszer elkészítettem ezt az ételt. Úgy tűnik a család kedvence lesz!